Ezen a héten még az utolsó menstruáció periódusa zajlik, de már most érdemes felkészülni arra az életmódra, amit a magzat fejlődése kíván meg. Ha eddig nem tetted meg, most érdemes változtatnod azokon a szokásokon, amelyek súlyosan veszélyeztetik a kicsi egészségét.
Talán a legfontosabb lépés, hogy szokjon le a dohányzásról. A terhességük alatt dohányzó nők esetében nagyobb a vetélés és a koraszülés kockázata, illetve gyermekeik kisebb súllyal, esetleg szellemi károsodással vagy testi rendellenességgel születnek. Korlátozni kell az alkoholfogyasztást is, a legújabb kutatások „zéró toleranciát” javasolnak az alkoholfogyasztás területén.
Konzultálni kell a kezelőorvossal, háziorvossal azokról a gyógyszerekről, amelyeket eddig szedtett, előfordulhat, hogy a terhességet megelőző kombinációkat olyan gyógyszerekre kell cserélni, amelyeknek nincs, vagy csak csekély a magzatkárosító hatása.
Azokra a gyógyszerekre is nagyobb figyelmet kell fordítania, amelyekre a várandósság alatt lesz szüksége. Legyen szó akár egy influenzás megbetegedésről, minden esetben kérdezze meg orvosát arról, hogy mit szedhet. Még a fogantatás előtt érdemes elkezdeni a folsav szedését, amely a központi idegrendszer fejlődési rendellenességeinek kialakulását segít megelőzni, ám ezt sem ajánlott a kezelőorvos, háziorvos tudta nélkül szedni.
A terhesség 40 hetének időtartamát az utolsó menstruáció kezdetétől számoljuk, ezért az első hét gyakorlatilag a menstruáció periódusa. Furcsának tűnhet ez a számolási rendszer, de a magyarázata egyszerű: egyetlen nő sem lehet teljesen biztos a fogantatás idejében, ezért könnyebb ehhez a naphoz viszonyítani a baba születésének időpontját.
1. hét
2. hét
Az FSH – follikulus stimuláló hormon – hatására érésnek indul egy petesejt, amely a 2. hét végén jut ki a petevezetőbe. Előfordul, hogy egyszerre két petesejt lökődik ki, ha mindkettő megtermékenyül, 38 hét múlva két – kétpetéjű – újszülött látja meg a világot. Ez idő alatt a méh nyálkahártyája vastagodik, és felkészül a megtermékenyített petesejt fogadására. A méhlepény és a köldökzsinór kialakulásáig ez fog gondoskodni a tápanyagellátásról.
Ennek a hétnek a végén valószínűleg bekövetkezik a fogantatás. Noha az ovuláció általában a ciklus közepén, a 14. nap környékén történik, gyakorlatilag nincs olyan időpont, amikor ne történhetne meg a tüszőrepedés – ezzel együtt a fogamzás -, ezért ezen a héten nem árt sűríteni az együttlétek gyakoriságát.
3. hét
Megtörtént a fogantatás, bár a nők nagy részének egyelőre fogalma sincs arról, hogy egy új életet hordoz magában. Előfordulhat, hogy a beágyazódás idején a kismama pecsételő vérzést észlel, amitől nem kell megijedni: ez teljesen normális jelenség. A hólyagcsíra hormonokat kezd termelni, amelyek megakadályozzák a méh nyálkahártyájának lelökődését.
A petefészekből kiszabadult petesejt 12-24 óráig termékenyíthető meg, míg a spermiumok két napig őrzik megtermékenyítő képességüket. A szerencsés befutó hímivarsejt a petevezetékben éri el a várakozó petesejtet. Amint a spermium áthatol a petesejt burkán, megváltozik annak kémiai összetétele, ami megakadályozza a többi hímivarsejt bejutását. A két sejt burka feloldódik, és megindul a megtermékenyített petesejt, a zigóta osztódása, amelynek végeredményeképp 38 hét múlva új élet jön világra.
A leendő baba neme a fogantatás pillanatában eldől. Minden petesejt egy X kromoszómát hordoz magában. Ha a spermium X kromoszómával érkezik, a baba lány lesz, ha Y-nal, fiú.
Ha a petefészekből két petesejt, vagy mindkettőből egy-egy szabadul ki, és mindkettő megtermékenyül, kétpetéjű ikrek fogannak meg. Ők nem hasonlítanak egymásra jobban, mint más testvérek, és a nemük is különböző lehet.
Ha egy petesejt termékenyül meg, és a zigótából két embrió fejlődik, egypetéjű ikrek fognak születni: genetikai állományuk azonos, ezért identikus ikreknek is hívják őket.
A zigóta osztódása rendkívül gyors ütemben halad: mire a petevezetékből elér a méhig, már 32 sejtből áll, és morulának vagy szedercsírának hívják.
A terhesség ideje alatt fokozott figyelmet kell fordítania a táplálkozásra, de szó sincs arról, hogy “kettő helyett” kell ennie! Meglepő, de a várandós nőnek a terhesség elején mindössze napi 200 kcal többletenergiára van szüksége: ez nem több mint egy banán és egy pohár gyümölcslé. A legfontosabb szerephez a fehérjék jutnak: naponta legalább 60-75 grammot kell fogyasztania.
Különösen fontosak a kalciumban gazdag élelmiszerek – a tejtermékek, a leveles zöldségek és a hüvelyesek -, mert ezek fedezik majd a magzata csontjainak és fogainak felépülését. Az ajánlott napi kalciumbevitel 1200 milligramm.
A szénhidrátok esetében lényeges, hogy azok lassan felszívódóak legyenek: ezzel elkerülhetővé válik a hirtelen vércukorszint-emelkedés és csökkenés. Lassan szívódik fel a durumtészta, a teljes kiőrlésű péksütemények, a rozs- és korpakenyér, érdemes viszont mellőzni a búzalisztet és a finomított cukrot tartalmazó ételeket.
4. hét
Ezen a héten észlelhető: a menstruáció elmaradása és ezzel együtt a terhesség jelei. Igaz, az első jelek még nagyon hasonlítanak a premenstruációs szakasz tüneteihez: a fáradtság, az ingerlékenység, a hányinger és a mellek bizsergése vagy fájdalma nem szokatlan, de ezeket már a szervezet megváltozott hormontermelése okozza.
Gyanakvásra adhat okot, ha a fent említett tünetekhez újabbak társulnak: a szédülés és a gyakori vizelési inger általános velejárója a korai terhességnek, ám ezek hiánya sem jelenti azt, hogy nem történt megtermékenyítés, hiszen a kismamák nagy része ekkor teljesen panaszmentes.
A morula tömör jellege eltűnik, a belsejében üreg keletkezik, amelyben folyadék jelenik meg: ez lesz a magzatvíz. Egy hét leforgása alatt az immár hólyagcsírává (blasztulává) fejlődött petesejt több száz sejtet tartalmaz. Amint a hólyagcsíra a 3. és a 4. hét határán bejut a méhbe, az alkalmas felületen – általában a hátsó, jóval ritkábban az elülső méhfalban – megtörténik a beágyazódás a méh nyálkahártyájába, az endometriumba.
A sejtek eközben két részre különülnek el: azokra, amelyekből az embrió fog fejlődni, és azokra, amelyekből a méhlepény alakul ki. Megjelenik a majdani köldökzsinór kezdeménye is, de teljes kifejlődéséig a méhlepény fogja táplálni az embriót. Ez az időszak igen zsúfolt: a negyedik hét végére az embriót három elkülönülő csíralemez alkotja: a legbelső rétegből, az endodermából fejlődik a tüdő, az emésztőrendszer, a húgyutak egy részének illetve a dobüreg és a fülkürt hámszövete.
A középső réteg – a mezoderma – a kötőszövetek, a csontok, a porcok, az izmok, a szív és az erek, illetve a vér sejtes elemei és a nyirokszövet, a vesék és a nemi szervek telepét alkotja.
A külső rétegből, az ektodermából fejlődik az idegrendszer, a szem, a bőr illetve a bőr függelékei: a szőrzet, a köröm és a szaru. Az embrió megkezdi a humán koriogonadotropin (hCG) hormon termelését, amely megjelenik a vizeletben is, ezért a terhességi tesztek ezen a héten már viszonylag nagy biztonsággal tájékoztathatnak a jövevényről.
A terhesség akkor számít “biztosnak”, ha ultrahangos vizsgálaton kimutathatóak az embrió életjelenségei. Mégis, vannak olyan terhességi tesztek, amelyek már a fogantatástól számított második héten választ adnak a kérdésre. Az otthon is elvégezhető vizeletvizsgálat a hCG-hormont mutatja ki, és a pozitív eredmény az esetek 99%-ban készpénznek vehető.
A negatív eredmény azonban nem ennyire megbízható: lehet, hogy még nem termelődött elég humán koriogonadotropin hormon a szervezetben. Amennyiben a menstruáció kimaradt, érdemes megismételni a tesztet egy héttel később. Ha nem tudja kivárni a 4. hetet, vérből már a menstruáció kimaradása előtt megállapítható a terhesség. Ennek a tesztnek az alapja szintén a hCG kimutatása.
