A transzvaginális ultrahang kulcsfontosságú diagnosztikai eszköz. A hasi ultrahanggal ellentétben a transzvaginális megközelítés során egy karcsú transzducert vezetnek be a hüvelybe. Ez a módszer nagyobb felbontású képeket eredményez, amelyek tisztább és pontosabb információkat nyújtanak.
A miómák, a méhben található nem rákos daganatok sok nő számára jelentős kellemetlenségek és szorongás forrása lehetnek. Erős menstruációs vérzéshez, fájdalomhoz és meddőséghez is vezethetnek.
A hiszteroszalpingográfia egy olyan röntgenvizsgálati eljárás, amely a méh üregének alakját és a petevezetékek átjárhatóságát (nyitottságát) értékeli. Ennek során a méhnyakon keresztül kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd valós idejű röntgenfelvételeket készítenek.
A hidegkéses konizáció, más néven kúpbiopszia egy olyan sebészeti eljárás, amelynek során egy kúp alakú szövetdarabot távolítanak el a méhnyakból. A név „hideg késes” része a szike használatából ered.
Az endometrium karcinóma, a méh rosszindulatú daganatai közül a leggyakoribb.
A várandósság során a születendő gyermek egészségének biztosítása a legfontosabb dolgunk. A rendelkezésünkre álló különböző eszközök közül a kardiotokogram (CTG) kiemelkedik.
A chorioamnionitis, egy szülészeti körökön kívül kevésbé ismert egészségügyi állapot, csendes, mégis jelentős veszélyt jelent mind a várandós anyákra, mind a születendő gyermekeikre.
Az Ureaplasma a Mycoplasmataceae családba tartozó baktérium nemzetség. Az Ureaplasma fajok a legkisebb önreprodukáló szervezetek közé tartoznak, és egyedülállóak a baktériumok között, mivel nincs sejtfaluk.
Az Ureaplasma a Mycoplasmataceae családba tartozó baktérium nemzetség. Az Ureaplasma fajok a legkisebb önreprodukáló szervezetek közé tartoznak, és egyedülállóak a baktériumok között, mivel nincs sejtfaluk.
Ez a ritka, de jelentős állapot a méhen belüli hegszövetek vagy összenövések kialakulásával jár, ami a menstruációs rendellenességektől a meddőségig számos komplikációhoz vezet. Ez a blogbejegyzés az Asherman-szindrómát kívánja megvilágítani, betekintést nyújtva annak okaiba, következményeibe, valamint az érintettek számára a kezeléshez és a gyógyuláshoz vezető utakba. Az Asherman-szindróma jellemzően méhműtétet követően jelentkezik, például vetélés, szülés vagy vérzési rendellenesség miatt végzett kürettálás (kaparás) után. Ezek az eljárások, különösen, ha szükségtelenül erősen vagy hosszú ideig tartanak, traumát okozhatnak a méhnyálkahártyán (endometrium), ami műhűri összenövéseket, hegszövet kialakulását okozhatja, amikor is néha a méh elölső és hátsó fala gyakorlatilag összetapad, ezzel mintegy megszüntetve a még üregét. Az Asherman-szindróma súlyossága jelentősen változhat, egyes nőknél kiterjedt hegesedés alakulhat ki, amely súlyosan befolyásolja a termékenységet és a menstruációs funkciókat, míg másoknál enyhébb, kevésbé észrevehető tünetekkel járó formák fordulhatnak elő. Tünetek és diagnózis Sok Asherman-szindrómában szenvedő nőnél jelentősen csökken a menstruációs vérzés vagy a menstruáció teljes hiánya jelentkezik (amenorrhea), esetleg kifejezett hasi görcsök mellett, ami gyakran az állapot első jele lehet. További tünetek lehetnek a visszatérő vetélések és a meddőség. Az Asherman-szindróma diagnosztizálása az előzményi adatok pontos áttekintésén túl hiszteroszkópiával (méhtükrözés) történik, ahol egy vékony, megvilágított eszközt vezetnek be a méhbe, melynek során egy monitoron láthatóvá válik a méh ürege, és lehetőséget ad az összenövések műtéti oldására is. Navigálás a kezelésben Az Asherman-szindróma kezelése elsősorban sebészeti beavatkozást jelent a hegszövet eltávolítására. A műtét utáni kezelés után szükséges lehet hormonális kiegészítő terápia alkalmazása, hogy elősegítse a méhnyálkahártya újranövekedését és megakadályozza az új összenövések kialakulását. A kezelés sikerének értékeléséhez és az állapot esetleges kiújulásának kezeléséhez elengedhetetlen a szoros nyomon követés és az utógondozás.
