Dr. Vleskó Gábor

Asherman-szindróma

Ez a ritka, de jelentős állapot a méhen belüli hegszövetek vagy összenövések kialakulásával jár, ami a menstruációs rendellenességektől a meddőségig számos komplikációhoz vezet.

Ez a blogbejegyzés az Asherman-szindrómát kívánja megvilágítani, betekintést nyújtva annak okaiba, következményeibe, valamint az érintettek számára a kezeléshez és a gyógyuláshoz vezető utakba.

 

Az Asherman-szindróma jellemzően méhműtétet követően jelentkezik, például vetélés, szülés vagy vérzési rendellenesség miatt végzett kürettálás (kaparás) után. Ezek az eljárások, különösen, ha szükségtelenül erősen vagy hosszú ideig tartanak, traumát okozhatnak a méhnyálkahártyán (endometrium), ami műhűri összenövéseket, hegszövet kialakulását okozhatja, amikor is néha a méh elölső és hátsó fala gyakorlatilag összetapad, ezzel mintegy megszüntetve a még üregét. Az Asherman-szindróma súlyossága jelentősen változhat, egyes nőknél kiterjedt hegesedés alakulhat ki, amely súlyosan befolyásolja a termékenységet és a menstruációs funkciókat, míg másoknál enyhébb, kevésbé észrevehető tünetekkel járó formák fordulhatnak elő.

 

Tünetek és diagnózis

 

Sok Asherman-szindrómában szenvedő nőnél jelentősen csökken a menstruációs vérzés vagy a menstruáció teljes hiánya jelentkezik (amenorrhea), esetleg kifejezett hasi görcsök mellett, ami gyakran az állapot első jele lehet. További tünetek lehetnek a visszatérő vetélések és a meddőség. Az Asherman-szindróma diagnosztizálása az előzményi adatok pontos áttekintésén túl hiszteroszkópiával (méhtükrözés) történik, ahol egy vékony, megvilágított eszközt vezetnek be a méhbe, melynek során egy monitoron láthatóvá válik a méh ürege, és lehetőséget ad az összenövések műtéti oldására is.

 

Navigálás a kezelésben

 

Az Asherman-szindróma kezelése elsősorban sebészeti beavatkozást jelent a hegszövet eltávolítására. A műtét utáni kezelés után szükséges lehet hormonális kiegészítő terápia alkalmazása, hogy elősegítse a méhnyálkahártya újranövekedését és megakadályozza az új összenövések kialakulását. A kezelés sikerének értékeléséhez és az állapot esetleges kiújulásának kezeléséhez elengedhetetlen a szoros nyomon követés és az utógondozás.

Kiemelt cikkek

Méhnyak polip

A méhnyakpolipok olyan kinövések, amelyek vagy az endocervikális csatornában (a méhbe vezető átjáró), vagy az ectocervixen (a méhnyaknak a hüvelyhez legközelebb eső része) keletkeznek. A méhnyakpolipok pontos oka nem teljesen tisztázott, de a méhnyak gyulladásával, a megnövekedett ösztrogénszintre adott rendellenes reakciókkal hozhatók összefüggésbe.

Ectropium, „méhszájseb”

A nőgyógyászat területén gyakran előforduló méhnyak ectropium Jellemzője az endocervikális hengerhámnak az ectocervixbe való everziója, ez egy jóindulatú átalakulás, amely az érintettek számára kellemetlen és aggasztó tünetekhez vezethet.

Hüvelyi fertőzések

A hüvelyi fertőzések nagyjából három fő típusba sorolhatók: bakteriális vaginózis (BV), ombás fertőzések (candida) és trichomoniasis.