Dr. Vleskó Gábor

A méhnyakpolipok olyan kinövések, amelyek vagy az endocervikális csatornában (a méhbe vezető átjáró), vagy az ectocervixen (a méhnyaknak a hüvelyhez legközelebb eső része) keletkeznek. A méhnyakpolipok pontos oka nem teljesen tisztázott, de a méhnyak gyulladásával, a megnövekedett ösztrogénszintre adott rendellenes reakciókkal hozhatók összefüggésbe.

Sok méhnyakpolipban szenvedő nő nem tapasztal semmilyen tünetet, és a polipokat gyakran a rutin kismedencei vizsgálatok vagy a cytológiai vizsgálat során fedezik fel. Ha mégis jelentkeznek tünetek, ezek lehetnek szabálytalan hüvelyi vérzés a közösülés után, a menstruáció között vagy a menopauza után; fehér vagy sárga nyálkás váladékozás; és ritkábban kellemetlen érzés a közösülés során.

A méhnyakpolipokat általában fizikális vizsgálattal diagnosztizáljuk.

A kisméretű, tünetmentes polipok nem feltétlenül igényelnek azonnali kezelést, és idővel nyomon követhetők. A nagyobb vagy tüneteket okozó polipokat általában eltávolítjuk, ami egy egyszerű, gyakran akár a rendelőben elvégezhető, minimális kellemetlenséggel járó eljárás.

Kiemelt cikkek

Ectropium, „méhszájseb”

A nőgyógyászat területén gyakran előforduló méhnyak ectropium Jellemzője az endocervikális hengerhámnak az ectocervixbe való everziója, ez egy jóindulatú átalakulás, amely az érintettek számára kellemetlen és aggasztó tünetekhez vezethet.

Hüvelyi fertőzések

A hüvelyi fertőzések nagyjából három fő típusba sorolhatók: bakteriális vaginózis (BV), ombás fertőzések (candida) és trichomoniasis.

Petefészek gyulladás, adnexitis

Az adnexitis, amelyet súlyos esetben kismedencei gyulladásnak (PID) is neveznek, a méhfüggelékek gyulladását jelenti, beleértve a petevezetékeket és a petefészkeket. Egyszerűsítve és a köznyelvben „petefészek gyulladás”-ként hivatkoznak rá.