Hírhedtebb társaitól, például a Chlamydiától vagy a Gonorrheától eltérően az Ureaplasma tüneteket nem okozva lakhat a szervezetben.
Az Ureaplasma egyedülálló, mivel nincs sejtfala, ami nemcsak az osztályozását határozza meg, hanem a kezelési lehetőségeit is befolyásolja. Ez a tulajdonsága természeténél fogva rezisztenssé teszi a sejtfalszintézist célzó antibiotikumokkal, például a penicillinekkel szemben, ami megnehezíti a kezelését. Elsősorban szexuális érintkezés útján terjed, de lehetséges az anyáról a csecsemőre történő vertikális átvitel a szülés során is, ami hangsúlyozza a terhes nők szűrésének és kezelésének fontosságát.
Nőknél az Ureaplasma túlszaporodása olyan állapotokhoz vezethet, mint az urethritis, a cervicitis és a kismedencei gyulladásos betegség (PID), ami potenciálisan hatással lehet a termékenységre. A férfiakat sem kímélik, az urethritis és a prosztatagyulladás gyakori tünetei. Sőt, a nem-gonokokkuszos urethritisben (NGU) betöltött szerepe aláhúzza a szexuális egészségben betöltött szerepét.
Az Ureaplasma-fertőzések tünetmentes jellege gyakran azt jelenti, hogy nem fedezik fel és nem kezelik őket, ami mindkét nemnél krónikus egészségügyi problémákhoz és szövődményekhez vezet. Ez a baktérium a terhességet is megnehezítheti, koraszüléssel, chorioamnionitisszel és szülés utáni endometritisszel társulva.
Az Ureaplasma-fertőzések diagnosztizálása egyedi jellemzői miatt általában speciális tenyésztési módszereket vagy molekuláris vizsgálatokat foglal magában. A kezelés általában az atipikus organizmusok ellen hatásos antibiotikumok, például tetracyklinek vagy makrolidok használatát jelenti.